The startup launchpad

MakeItCount

MakeItCount

A startup, aki 45 milliárd dollárt bukott egy nap alatt - A WeWork story

Jól olvastad, tényleg 45 milliárd dollárt veszített

2019. december 27. - SulczGabor

wefail.png

Mi köze lehet egy amerikai közösségi irodahálózatnak a Törökországban meggyilkolt szaúdi újságíróhoz? Miért szedte darabjaira a céget a Wall Street a részvénykibocsátás előtt, hogy aztán a remélt 65 milliárdos érték helyett "csak" 20 milliárdra értékeljék a vállalkozást? Most megismerheted 2019, de talán az elmúlt 5 év legnagyobb startup bukásának történetét, amiben Japán második leggazdagabb embere, a szaúdi koronaherceg és egy excentrikus izraeli startupper játszotta a főszerepet. Kapaszkodj meg, izgalmas story jön, sok fordulattal és még több tanulsággal. 

(Katrina Brooker cikkét vettük alapul írásunkhoz, az eredeti verziót itt találjátok, találóan WeFail néven. Illetve merítettünk még innen is.) A WeWork a világ egyik leggyorsabban növekvő irodapiaci szereplője, aki többnyire coworking irodák üzemeltetésével foglalkozik. A 2010-ben alapított vállalkozás pár év alatt megkerülhetetlen szereplővé vált és az erőltetett növekedésnek köszönhetően a Goldman Sachs előzetesen 65 milliárd!!! dollárra értékelte a céget 2019-ben (annak ellenére, hogy a cég erősen veszteséges volt). Aztán kisiklott a hype-vonat: a Wall Street új árcédulát akasztott a WeWork-re és 20 milliárd dollárra diszkontálta a céget - amennyiben sikerült tőrzsdére vinni a vállalatot a következő pár hónapban.

A leértékelést követően 2019 szeptemberében egy gyors ügyvezetőváltás történt, majd visszaléptek a tervezett részvénykibocsátástól (IPO). Egyébként az IPO kapcsán 65 milliárd dollár plusz tőkét reméltek, melyre azért volt szükség, mivel a legnagyobb befektetőjük, a japán érdekeltségű SoftBank elzárta a pénzcsapot.

A sikertelen tőzsdei nyitást több ezer ember leépítése követte. Mindezt úgy, hogy közben a WeWork CEO-ja és alapítója, Adam Neumann 1,7 milliárd dollárt tett zsebre a távozásáért cserébe. 

De lássuk csak pontosan, hogyan is jutottunk el idáig:

wework_office_wework.jpg
 WeWork iroda Berlinben - itt még senki sem tudja mekkora gáz van a vállalattal

Az első találkozás

2016-ben Indiában találkozott először a WeWork CEO-ja, Adam Neumann és a WeWork első igazán komoly befektetője, Masayoshi Son (Softbank CEO). Neumann éppen egy konferencián beszélt arról, hogy mindig meglepődve hallgatja a több milliárdos cégértékéléseket, befektetéseket és a lufikat, ami a szektort jellemzi, mivel szerinte nem ez a fontos. A legfontosabb megtalálni azt, amit valójában szeretsz, azt tenni, amit szeretsz és ezzel jobbá tenni a világot. Az előadás nagy hatással volt Sonra és elhatározta, hogy befektet Neumann cégébe is.

adam_neumann_techcrunch.jpg

Adam Neumann a TechCrunch Disrupton - Ha nem tűnik rokonszenvesnek a fickó, ne magadban keresd a hibát, tényleg egy igazi s***fej

2016 elején már érdeklődött Son a WeWork iránt, de akkor végül mégsem fektetett be, majd év végén újra bejelentkezett Neumann-nál. Son meglátogatta a WeWork manhattani irodáját, viszont óriás késéssel érkezett, így csak 12 perce maradt körülnézni. Megkérte Neumannt, hogy kísérje el az autójához, mert még szeretne vele beszélni. Miután beszálltak a kocsiba, Son az autó hátsó ülésén egy iPaden mutatott Neumannak egy 4,4 milliárd dollárról szóló befektetési szerződést, melyet ott helyben mindketten aláírtak.

Neumann óriási dolognak tartotta, hogy Son úgy fektetett a cégébe pénzt első alkalommal, hogy mindössze 28 percet töltöttek együtt. Aki látott már bármilyen szerződést, nem beszélve egy befektetési szerződésről, az tudhatja, hogy nem egészséges, ha így kötünk üzletet.

gettyimages-1180313905-1-960x647.jpg

Masayoshi Son - Japán egyik leggazdagabb embere: ettől függetlenül ezt most csúnyán benézte

Balszerencse

Ugorjunk 2 évet: 2018-ban Son és Neumann egy 20 milliárdos deal zárását tervezték, amellyel a WeWork korábbi befektetőit tudták volna kivásárolni és tovább is növekedhettek volna. A SoftBank Vision Fund nevű alapja főként technológiai cégekbe, elsősorban a mesterséges intelligencia, a robotika és az IoT területen működő vállalkozásokba fektet be. Kivételt képez a WeWork, ugyanis ebbe is a Vision Fund feketett be.

Az alap 100 milliárdos tőkéjének közel felét a szaúdi koronaherceg Mohammad bin Salman adta, illetve szándékozott további 45 milliárdot befektetni az alapba. 2018 október 3-án eltűnt Jamal Khashoggi, a Washington Post szaúd-arábiai származású újságírója Isztambulban a szaúdi nagykövetségen. Khashoggi a koronaherceg nagy kritikusa volt, így nem véletlenül gyorsan összefüggésbe hozták Khashoggi feltételezhető halálát bin Salmannal. Mivel a Vision Fund alapon keresztül befektetett összeg körülbelül fele Szaúd-Arábiából származik, egyik cégnek sem tett jót Khashoggi eltűnése és halálhíre, melyet kapcsolatba hoztak a szaúdiakkal. 

A Khashoggi gyilkosság után 2 hónappal 2018 decemberében újabb nem várt fordulat érkezett. A SoftBank mobilszolgáltató leányvállalata ekkor debütált a tokiói tőzsdén, ez volt a tokiói tőzsde legnagyobb IPO-ja, viszont a nyitás napján 15%-os árfolyamzuhanással zárták.

A fenti események után Sonnak át kellett értékelnie a WeWork ajánlatát, és a 20 milliárd dolláros ajánlatot módosította 2 milliárdosra. Mindezt stílusosan karácsony estéjén közölte Neumann-nal. Mivel Neumann ennél jóval több tőke bevonását vizionálta, így kétségbeesetten keresett újabb lehetőségek után, és még év végén elindította a tőzsdére lépés folyamatát. Ekkor még nem tudhatták, hogy ezzel a lépéssel megpecsételték a cég sorsát.

tothefacebookpage.jpg

Túl gyors a tempó

Neumann és Son kapcsolata sajátságos volt, bensőséges és bizalmas. Son nem csak a soha ki nem ürülő pénztárca volt Neumann személyeben, hanem egy olyan mentor és szövetséges, akinek nem szeretett volna semmiképp csalódást okozni.

Son pedig Jack Mahoz hasonlította Neumannt, vele kapcsolatban érzett ugyanúgy, mint Neumannál. Jack Ma az Alibaba alapítója volt és Son még 2000-ben fektetett be a mára 200 milliárd dollárt érő kínai kereskedelmi óriásba. Son ugyanezt várta el Neumanntól, ezzel is nyomást helyezve rá.

Közös egyeztetéseikről Neumann legtöbbször csalódottan és zaklatottan tért vissza munkatársai közé. Egy esetben közölte velük, hogy a tervezett 30 irodanyitást 60-ra módosítja. Mint később kiderült, ezt a döntést Son elégedetlensége indokolta, miszerint nem növekszik a cég elég gyorsan.

masayoshi_son_fortune.jpg

Masayoshi Son és a Vision Funddal támogatott cégek - és ez csak az egyik kockázati tőke alapja a SoftBanknak

A SoftBank agresszív befektetési stratégiát alkalmaz minden befektetésénél, a cél, hogy minél több pénzzel, minél gyorsabban, minél nagyobbra duzzasszanak cégeket. 

A gyors tempót illetően próbáltak néhányan szót emelni és óvatosságra inteni Neumannt, de erre az volt a reakciója, hogy őt ne nézzék "B kategóriás játékosnak". Többen próbálták neki elmagyarázni, hogy a jelenlegi csapat kevés ehhez a növekedéshez, de Neumann ignorálta ezeket az embereket és egyéb retorziókkal büntette azokat is, akik nem értettek vele egyet. Pedig épp ezek voltak azok,  akik valójában segíteni szerettek volna neki.

A vízió

Neumann sokáig őrizgetett egy papírdarabot, amire még az első ötleteiket írták fel Miguel McKelvey-vel, víziójuk volt például oktatás (WeGrow – 2018-ban megalapították az első „We” iskolát New Yorkban) a bankszektor (WeBank) és a lakóingatlan (WeLive) piac felé nyitás. Ezek a valóságban inkább csak víziók voltak és sokszor minden üzleti alapot vagy egyéb piaci megfontolást nélkülöztek. Ennek ellenére Neumann és társai a következő Amazonként gondoltak magukra, hiszen korábban az Amazon is csak könyvkereskedéssel foglalkozott, mára pedig a világ egyik legnagyobb kereskedelmi platformjává vált. 

Neumann eltökélt volt aziránt is, hogy a WeWorköt technológiai platformként tartsák számon, mivel tech cégként magasabb cégértéket reméltek, mint „csak” ingatlanpiaci szereplőként. Son biztatására Neumann 6 hónap alatt 5 techie startupot (köztük a Meetupot) vásárolt fel, és egy termékmenedzsert is igazoltak az Apple-től, biztos, ami biztos alapon (itt már tuti elgurult minden döntéshozónak a gyógyszere).

Neumann 2018-ban tárgyalt a szaúdiakkal a NEOM projekt kapcsán is, milliárdos üzletet remélve. A NEOM egy mesterséges város koncepciója Szaúd-Arábiában, melybe beleilleszthető lenne Neumann és Son, a WeWorkkel kapcsolatos víziója is. Neom city szülőatyja a szaúdi koronaherceg, Mohammad bin Salman. A koronaherceg – elméletben nem ő az ország irányítója, de a valóságban persze hogy az – szeretne nyitni és nyitottabbá tenni országát a (nyugati) világ felé, illetve próbál az olajon kívül más bevételi lábat építeni Szaúd-Arábiában. Ennek a gondolkodásmódnak a része a Vison Fund alap finanszírozása és Neom city koncepciója is. A WeWork story szempontjából pedig ennek csak annyi az érdekessége, hogy itt már jól látszik, mennyire célt tévesztett Neumann és mennyire nem volt egységes koncepciója arra, hogy milyen céget is szeretne építeni (azon kívül, hogy rohadtsok pénzt akar keresni).

2019 augusztusában ráncfelvarrták a céget és átnevezték We Company-ra. A névváltásra azért volt szükség, mert már más szerepet szántak a WeWorkrnek: a vállalat már csak egy része a teljes egésznek, így jobban passzolt a We Company név. A WeWorkben nem csak egy irodát láttak, hanem egy közösséget, ahol hasonlóan gondolkodó emberek egymást inspirálják és teszik jobbá a világot. Fentiek után teljesen érthető, hogy Neumann miért védette le a „We” előtagot. Az viszont elég inkorrekt húzás, hogy a saját cégének 5,9 millió dollárért adta bérbe az előtagot, hogy az továbbra is használhassa (mondom én, hogy egy igazi s***fej). 
 

Bizarr szörfös

Kollégái szerint Neumann kiszámíthatatlanná vált, furcsán viselkedett, ami kihatott kollégáira is, akik egyre frusztrálttá váltak tőle. Például Neumann a WeWorkön keresztül befektetett a Laird Superfood cégbe azután, hogy Hawaii-n együtt szörfözött a cég alapítójával Laird Hamiltonnal.

Neumann a negyedik X-et a Maldív-szigeteken ünnepelte a családja és a szűk barátai körében egy exkluzív nyaraláson. Imádott szörfözni, viszont a magányos hullámlovaglást kicsit átértelmezve élvezte igazán. Körbevette magát oktatókkal és jet-ski-s segítőkkel, akik ki- és behúzták őt a tengerbe, hogy ne kelljen eveznie. (Ehhh, hagyjuk is....)

Beszédes főpróba

Neumann folyamatosan hezitált az részvénykibocsátást illetően, de végül az IPO mellett döntött. Az IPO kapcsán készíteniük kellett egy kibocsátási tájékoztatót (prospectus), melyet Neumann a feleségével Rebekah-val dolgozott ki. Rebekah-nak egyébként jelentős szerepe volt a WeWork életében, ő volt a vezetője a WeGrow elnevezésű iskolának.

Rebekah személyében a leghozzáértőbb szakértőt találta meg Neumann, például sokat gondolkoztak rajta, hogy  milyen kép legyen a kibocsátási tájékoztató hátoldalán: egy hullám VAGY egy erdő? Ekkor már valami lehetett a levegőben, mivel az erdő mellett döntöttek, mert szerintük a hullám a bukásra is asszociálhat.

Ezt követte a road show, ahol a céget bemutatják a befektetőknek. Neumann erre szervezett egy főpróbát, ahová Wall Street-i elemzőket hívott meg. A főpróbán nagyrészt arról beszélt, hogy hogyan kellene a leendő befektetőknek elképzelniük a We Company-t a jövőben.

A már megszokott Amazon hasonlattal élt, miszerint túllépve a coworking irodapiacon, mennyi lehetőség van még a „We”-ben. Mondjuk konkrét számokról nem esett szó. A buli alatt több elemző is szelfizgetett Neumannal, talán emiatt és a jó hangulat miatt érezhette úgy, hogy garantált a siker.

Ezután következett az első gyomros Neumannak: a Wall Street Journal szalagcímen hozta, miszerint Neumann 700 millió dollárt vett ki a cégből az IPO előtt. A sajtó egyből felkapta a sztorit és több olyan esetre is fény derült, melyek nem tettek jót a piacnyitásnak és rengeteg kérdést vetettek fel:

  • Miért is adja el a részesedését az alapító a részvénykibocsátás előtt?!
  • Több, Neumann tulajdonában álló ingatlant bérelt a WeWork és alakítottak ki azon belül közösségi irodát
  • A WeWork korai befektetője, a Benchmark, nem vett részt a későbbi befektetési körökben. Egy korai fázisú befektető vajon miért gondolja, hogy nem szükséges a későbbi forrásbevonásokban részt vennie, ezzel kockáztatva, hogy a tulajdonrésze csökkeni fog, miközben elméletileg növekszik és világszerte terjeszkedik a cég? 

Éles kilövés

Neumann végül augusztus közepén nyilvánosságra hozta a részvénykibocsátási tájékoztatót, de az eddig történtek ellenére sem számított a Wall Street reakciójára, akik rendesen szétszedték a céget:

  • 900 millió Ft veszteséget állapítottak meg az elemzők csak 2019 első felében
  • Kiderült, hogy Neumann milyen erős kontrollal rendelkezett a cég felett: 20x erősebb szavazati joga volt, mint bárki másnak
  • Kifogásolták a bérlési modellt, mivel a WeWork hosszútávú bérleti szerződést köt az ingatlan bérbeadójával, míg a közösségi irodát használókkal rövidtávon szerződik. Ennek feloldása első pillantásra nem tűnik túl egyszerűnek
  • Szintén kritikusnak vélték, hogy fizetési képtelenség esetén csekély lehetőségei vannak a bérbeadóknak követeléseikkel, mivel nem az anyacéggel szerződnek
  • Kritizálták Masayoshi Sont is, aki mesterségesen próbálta feljebb tornászni a WeWork becsült értékét.

Visszaléptek a részvénykibocsátástól, ezzel párhuzamosan a korábban 65 milliárd dollárra értékelt cégből egyik napról a másikra lett egy kevesebb, mint 20 milliárd dollárt érő vállalkozás. 

Amikor már azt gondolhatták, hogy nincs tovább, a Wall Street Journal lehozott egy cikket, mely Adam Neumann viselkedését bírálta. Neumann további bűne volt, hogy egy magángépen marihuánát szívott (ami akár lehetne még menő is), ráadásul egy terhes nővel a fedélzeten (ez viszont biztos, hogy nem menő).

Unhappy ending

Szeptember végén lemondatták Neumannt a cég éléről, Son és csapata pedig próbálták helyrekalapálni a We Company-t. Mivel a We Company időközben teljesen kifutott a pénzből, Son egy 9,5 milliárd dolláros mentőcsomaggal együtt érkezett. Ekkorra már közel 20 milliárd dollárt belepumpáltak a cégbe. Átvizsgálták az egyes irodák kihasználtságát, és igyekeznek stratégiát is váltani a repjegy (túl)értékesítés mintájára.

Célként tűzték ki, hogy profitábilisan működjenek másfél éven belül. Eladták Neumann 40 milliót érő magángépét, illetve a menet közben felvásárolt technológiai cégeket is elkezdték értékesíteni, és bejelentették, hogy az egyetlen, New York-i We Grow iskolát pedig a tanév végén bezárják.

Az IPO-t pedig nem vetették el végleg, de az biztos, hogy egy időre jegelték az ötletet.

Ha a cikk olvasása után maradt energiád, ezt a videót mindenképp nézd meg:

A bejegyzés trackback címe:

https://makeitcount.blog.hu/api/trackback/id/tr9115367104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DFK 2019.12.30. 01:18:59

Az egész, "közösségi" gazdaság egy nagy lufi, nincs mögötte valós érték. Amikor a valós helyére, értékére kerül egy ilyen cég, megy a nagy csodálkozás.

bobbafet 2019.12.30. 08:31:29

végül is az alapító jól jött ki a buliból, a többiek meg izzadhatnak. ez a fickó majdnem zseniális volt... és a hangsúly most a majdnemre helyeződött.

bobbafet 2019.12.30. 08:38:55

Az első másfél percet is megnéztem a videóból és egyetlen szó jutott az eszembe: greed.

Pöff 2019.12.30. 08:39:35

Lufit azt tudnak fújni...
meg lelépni a mások által belerakott pénzzel
Gyakorlatilag egy MLM vagy piramis játék újra gondolva.
Fejnehéz cégek...

Nbl 2019.12.30. 08:39:41

A mindenképpen megnézendő videó nem műxik, illetve 3 helyen is ugyanaz a Szilícium-völgy részlet van linkelve, ebből két helyen legalább releváns (világjobbításról szól a szöveg is mindkét helyen) viszont a harmadikon nem éppen: Neumann seggfejsége lett illusztrálva a linkelt részlettel.

Illetve a Wall Street elemzői tényleg forintban adták meg az első féléves veszteséget?

Nbl 2019.12.30. 08:39:42

Frissítés után a beágyazott videó műxik.
süti beállítások módosítása