Hogyan csinálj egyszerűen és gyorsan olyan Kickstarter kampányt amivel meggazdagodhatsz és aztán szinte dolgoznod se kell soha többé? Nekem lövésem sincs, de szólj, ha te tudod a megoldást mert engem is érdekel. Amit viszont meg tudok mutatni neked, hogy mibe kerül (és itt nem csak pénzre gondolok) egy sikeres Kickstarter kampányt felépíteni és futtatni, mik a buktatók és mi volt a legdrágább tanulópénz amit meg kellett fizetnem, akkor itt érdekes infókat fogsz olvasni.

Ez a blog – hasonlóan a kampányunkhoz - egy kísérlet, aminek az egyik legfontosabb célja, hogy összegyűjtse a magyar tapasztalatokat a közösségi finanszírozás terén és hogy legyen egy olyan platform, ahol az érdeklődők valós válaszokat kaphatnak tőlem, tőletek, magatoktól vagy valami ilyesmi.

THIS IS HOW YOU DO A SIKERES KICKTARTER KAMPÁNY

Pár fontos infó mielőtt belecsapnék a lecsóba: sikeres Kickstarter kampányt folytattunk 2018. év végén, 18 000 dolláros goal-al, amit végül magabiztos 19 500 dolláros összeggel zártunk.

Mondanám hogy kiegyensúlyozott volt a kampányfinanszírozás, de valójában elég hektikus volt a vége:

A kampány egyáltalán nem ment zökkenőmentesen: amit tuti stratégiának gondoltunk, szinte egyáltalán nem működött, amit meg csak jobb ötlet híján kipróbáltunk végül az hozta meg az áttörést. Profin hangzik ugye? Ezekről később részletesen írok majd.

AMIRE GYŰJTÖGETTEM

A termék amit terveztünk és fejlesztettünk, egy monitoring és kontrolling rendszer vízbázisú agrokultúrák, például hidropóniás és akvapóniás kertek számára. A rendszerünk lényege, hogy felügyeli és szükség esetén be is avatkozik ezeknek a high-tech farmoknak a működésébe, biztosítva ezzel a rendszerben termesztett növények, zöldségek, halak egészséges növekedését és a magas hozamot. A rendszer neve AquaShield.

Így néz ki most a termékünk (spoiler: nem a paradicsompalánták, hanem a fekete doboz a vezetékekkel az AquaShield):

Az AquaShield modulárisan épül fel, így attól függően, hogy milyen típusú növénytermesztéshez szeretnénk használni, különféle szenzorokkal szerelhetjük fel. A hagyományos szenzorok mellett (hőmérséklet, páratartalom, fény intenzitás) több olyan eszközt is tudunk csatlakoztatni, amelyekkel a növények öntözéséhez használt tápoldat különféle jellemzőit mérhetjük (PH, EC, ORP, oldott oxigén).

Az AquaShield rendszer 3 fő modulja: vezérlőmodul, 1-es és 2-es szenzormodul

A fenti leírásból azt gondolhatod, hogy biztosan létezik hasonló termék a piacan, de hidd el ha lenne, már vettem volna egyet magamnak és jó eséllyel ez a projekt se létezne. 

ERRE KÉSZÜLJ, HA HARDVERT AKARSZ FEJLESZTENI

A terméket 4 éve folyamatosan fejlesztjük és az AquaShield eddig 3 komoly verzióváltáson esett át. Míg az első változat csak egy egyszerű „proof of concept” volt, a második verzió már teljesen egyedi fejlesztésű hardverre épült.

Szinte alig észrevehető a minőségbeli különbségek a proof of concept és a végleges verzió között:

Ez eddig mintaszerű a hardvergyártás folyamatában, de a második verziót tesztelve rájöttünk, hogy ez a változat még nem piacképes, illetve hogy érdemes a szoftverfejlesztést is a saját kezünkbe venni, ha egyszer már saját hardvert építettünk.

A tanácsom: ha mindenképpen saját hardvert akarsz gyártani – amire csak biztatni tudlak, mert szerintem ez az egyik legkirályabb dolog – akkor készülj rá, hogy az első verzió még nem lesz alkalmas a bemutatásra, így szükség lehet egy második, de akár harmadik verzióra is.

Próbálj úgy tervezni, hogy ezt megengedhesd magadnak, illetve ultra fontos, hogy ne veszítsd el a lelkesedésedet. Minimalizálhatod a kockázatot, ha nem komplex hardvert tervezel első projektként (és ne szivasd meg magad úgy, ahogyan mi tettük).

Az utolsó verziót úgy készítettük elő, hogy már sorozatgyártásra is alkalmas legyen:

4 évnyi hardverfejlesztést követően 2018. második felében éreztük úgy, hogy az AquaShield már érett annyira, hogy zártkörűen piacra dobjuk. Mivel technológiai termékről van szó, a Kickstarterre esett a választásunk, hiszen a legnagyobb közösségi finanszírozású techprojektek szinte egytől egyig itt indultak.

MINDENT KITALÁLTAM, MÁR CSAK MEG KELL CSINÁLNI

Magát a kampányt elég tudatosan kezdtük el felépíteni, mivel tudtuk hogy a termék magas ára és maga a terület amire lövünk, erősen korlátozni fogja a komoly érdeklődők számát. Ezek miatt a fő stratégiánk a releváns adatbázis építése volt: Facebookon, hírlevél feliratkozók formájában és Instagramon is. Na most ennek a legnagyobb trükkje, hogy akkor tudod csak meg, hogy mennyire releváns az adatbázis, amikor már szükséged van rá. Mivel vérprofik vagyunk, mi tökéletesen eltaláltuk a célközönséget elsőre… na persze ez nem igaz, helyette elcsesztünk egy csomó mindent és olyan adatbázist építettünk, amit alig-alig tudtunk hasznosítani.

Az adatbázis építés folyamatáról szintén tervezek egy vagy több külön bejegyzést, mert sokféle stratégiát teszteltünk és voltak, amik nagyon jól működtek. Teljesen más kérdés, hogy a rossz célzás miatt nem tudtuk ezeket igazán hasznosítani – de itt az elméletben volt a hiba.

AKKOR KIRE IS KELLETT VOLNA CÉLOZNI?

A termékünk azoknak hasznos igazán, akiknek már van valamilyen hidropóniás vagy akvapóniás kertjük és szeretnék automatizálni ezek működését. Egyszóval maga a célcsoport is nagyon szűk volt, amit a helytelen adatbázisépítéssel még tovább sikerült szűkíteni.

Sok olyan backer volt, akit csak hosszú levelezéssel lehetett meggyőzni róla, hogy támogassa a projektet. Jellemzően részletekbe menő, szakmai kérdéseik voltak és rendelkeztek már komolyabb tapasztalattal a témában: 

Mi a tanulság? Ha szeretnél egy projektet Kickstarterre vinni, javaslom hogy elsőként valamilyen olcsóbb terméket válassz, ami nagyobb közönséghez is könnyen eljuthat. Ne kelljen szakértőnek lenni, hogy hasznos legyen a user számára a termék és lehetőleg ne kelljen egy vagyont kifizetnie „látatlanban”.

HOGYAN TOVÁBB?

Jelenleg épp az AquaShield tesztelése zajlik, így remélhetőleg tudjuk tartani a kampányban ígért határidőket. Most ez viszi el a legtöbb időt, de szeretnék a következő napokban, hetekben minden olyan tapasztalatot rendszerezni a blogon, ami szerintem hasznos vagy érdekes volt a kampány alatt, így remélhetőleg segít majd nektek is, hogy könnyebben navigáljatok az egész crowdfunding témában.

A magyar startupok még mindig nagyon radar alatt mozognak, ezért ha most terveztek Kickstarter vagy Indiegogo kampányt indítani (vagy esetleg már futtattatok) légyszi írjátok meg nekem, nagyon szívesen beszélgetnék a ti tapasztalataitokról, terveitekről.

Végül egy fontos disclaimer:
Nem vagyok se orákulum, se ultraporfi megmondóember, úgyhogy simán lehet, hogy valamit rosszul gondolok / írok, ezért kérlek ne tartsd magadban, ha más véleményed van: a kommentekben várom a kérdéseket és hozzászólásokat a témához.
Legközelebb az adatbázis építésről, illetve automatizálásról fogok írni. Ez egy jellemzően technikai kérdés, de sokan szenvednek vele, pedig vannak jó megoldások a piacon!