Régóta olvasója vagyok a The Hustle hírlevelének (a Szilícium völgyben ezt böngészik reggel a szójalatte mellett a startupperek) és most beleakadtam egy hosszabb elemzésbe, ami a Kickstarter saját adatai alapján próbálja meghatározni milyen típusú projektek lehetnek sikeresek, illetve hogy mennyi pénzt tudnak összeszedni ezek a projektek.
Zachary Crockett eredeti írását itt olvashatjátok.
Elöljáróban még annyit, hogy nekem hatalmas segítség lett volna, ha ezt a cikket azelőtt olvasom, hogy elindítom a Kickstarter kampányomat, úgyhogy remélem lesz, akinek segíteni fognak ezek az infók.
Ha tetszik az írás, akkor érdemes követned a Facebook oldalunkat is, mert ott ugyanezen a témán pörgünk, illetve ide kapcsolódó cikkeket, projekteket osztunk meg.
És akkor lássuk az eredeti cikket:
Idén is startupperek ezrei indítanak különféle projekteket a Kickstarteren. Ez a hagyományostól eltérő, az eddigi finanszírozási modelleket nagy ívben elkerülő megoldás direktben összeköti a vállalkozót a nagyközönséggel, így lehetővé válik, hogy maga a startup lépjen a piacra és direkt érje el a potenciális vevőit. Ugyanakkor az is biztos, hogy ez a stratégia nem fog mindenkinél működni.
Végül is mennyi a siker esélye ezeken a platformokon? Milyen típusú termékeket érdemes közösségi finanszírozás keretein belül a piacra vinni? Milyen termékek a legsikertelenebbek? És általában milyen kampányösszegekről beszélünk?
A fenti kérdések megválaszolásához szételemeztük a Kickstarter publikusan elérhető statisztikai adatait (2009-től 2019-ig). Készülj egy nagy raklapnyi grafikonra!
A Kickstarter mellett rengeteg más közösségi finanszírozási célú platform létezik, de a Kickstarter a legnagyobb, legnépszerűbb és a legrégebben működő mind közül.
A vállalkozás 2009-ben indult azzal a céllal, hogy demokratizálja a bankok és kockázati tőkések privilégiumának számító befektetéseket. A Kickstarter lehetővé tette, hogy bárki listázza oldalukon a saját projektjét (technológiai termékek, könyvek, filmek stb.) és pénzt gyűjtsön annak megvalósítására.
A Kickstarter egy minden-vagy-semmit platform, ami azt jelenti, hogy ha a projekt tulajdonosa nem éri el az induláskor kitűzött célt, akkor a projekt sikertelen, az addig összegyűjtött pénz pedig visszakerül az adakozókhoz (backerek).
Az indulás óta több, mint 433 ezer projekt került listázásra a platformon.
Lássuk, hogyan oszlanak meg a projektek kategória szerint:
A listázott projektek egy nagy része (40%) valamilyen film, zenei projekt vagy könyv. Ez könnyen érthető, ha ismerjük a Kickstarter történetét: a vállalkozást eredetileg egy trió alapította, akik mindannyian rajongói a Burning Man fesztiválnak és az volt a céljuk, hogy ezzel a platformmal segítsenek pénzt gyűjteni a művészeknek különféle kreatív projektjeikre.
A technológiai és design projektek (ezek sokszor átfedésben is vannak) teszik ki a lista 17%-kát, míg a különféle játékok 10%-kot.
Az összes projektet vizsgálva kiderül, hogy a projektek 36,6%-a sikeres (éri el a kitűzött célt) és 63,4%-a elbukik. Persze ez csak a nagy átlag és kategóriaként jelentősen eltér.
Átlagos sikerességi arány projekt típusonként
Négy kategória – színház (60%), képregény (57%), zene (50%) és művészet (42%) – sokkal az átlag felett, míg a technológia projektek (20%) sokkal az átlag alatti sikerességgel rendelkeznek.
Amikor a kisebb jobb
Ahhoz, hogy megértsük, miért ennyivel rosszabb a technológia projektek siker-aránya érdemes megvizsgálni, milyen átlagos célokat tűznek ki a kickstarterek, mennyi pénzt szeretnének gyűjteni a projektjükre.
Ehhez felhasználtuk Adebola Lamidi csodás analízisét a ‘Towards Data Science’ blogról. Ebből aztán az is kiderült, hogy a sikeres projekteknek általában 50%-kal alacsonyabb a célösszege, mint a sikertelen projektek esetén.
Átlagos célösszegek sikeres és sikertelen Kickstarter kampányoknál
A sikeres projektek átlagos cél összege 6 100$, míg a sikertelenek ennek több mint duplája, 13 700$. Általában elmondható, hogy a sikeres projektek célösszegei jóval alacsonyabbak a sikertelen projektekénél minden kategóriában.
De lássuk részletesebben, hogy pontosan mennyi pénzt is gyűjtenek a sikeres projektek.
Rendszeresen előfordulnak olyan – egyébként a médiában is erősen futtatott – virális termékek, mint például a „Pebble” órák vagy az „Exploding kittens” társasjáték, amelyek miatt kialakulhat bennünk az a meggyőződés, hogy a Kickstarter sűrűn ad otthont ezeknek a több millió dolláros mega-hit projekteknek.
Valójában azonban a sikeres projektek több mint 67%-a kevesebb, mint 10 000$-t gyűjt össze. Az érem másik oldala persze, hogy a sikertelen projektek (jellemzően magasabb célösszegekkel) nem jutnak messzire: 10-ből 2 projekt nem gyűjt egy pennyt se, míg másik 6 (a 10-ből) esetében csupán a célösszeg 20%-kát, vagy annál kevesebbet sikerül összegyűjteni.
Mennyi pénzt gyűjtenek a sikertelen projektek?
A fentiekből talán kicsit jobban látszik, milyen típusú projekteknek van esélyük a sikerre, illetve arra is ad némi indikációt, milyen célösszeget érdemes belőni ahhoz, hogy jó eséllyel induljunk a sikeres projektért.
Nade mégis mennyi pénzt kalapoznak össze ezek a projektek?
A legnépszerűbb kategóriák (film, zene, könyvek) nem a legnagyobb pénznyomdák. A legtöbb pénz gyűjtő kategóriák a már korábban is említett Góliátok: játékok (video játékok és ezekhez kapcsolódó hardverek illetve táblás- és társasjátékok), design (jellemzően valamilyen termék design) és technológia (kütyük, 3d nyomtatás, hordható eszközök). Nézzük csak, mennyi pénzről is van szó ezeknél a kategóriáknál:
Összesítve minden sikeres, sikertelen és jelenleg is élő (épp aktív kampánnyal rendelkező) projektet eddig 4,1 milliárd $-t gyűjtöttek a kickstarterek az indulás óta.
A játékok teszik ki ebből a legnagyobb részt, összesen 900 millió $-t és ezt követi a design illetve a technológia kategória. Ebben az összehasonlításban a korábban említett (jellemzően nagyobb sikerességi aránnyal rendelkező) művészeti kategóriák (fotózás, színház, művészet, könyvek) teszik ki a legkisebb részt.
Átlagosan összegyűjtött pénz projekt kategóriákra bontva
Az összes kategóriát tekintve az átlagos sikeres kampány 23 000$-t, míg a sikertelenek csupán 1 500$-t tudnak összegyűjteni – kb. 15-ször kevesebbet.
Amikor a mega-kategóriák (játék, design, technológia) sikeresek, akkor nagyon sikeresek: egy sikeres technológiai kampány átlagosan 92 000$ dollárt hoz a konyhára, míg például egy (sikeres) színházi projekt csupán 5 600$-t.
Az eddigi legsikeresebb projektek
A sok elemzés végén összegyűjtöttük és elemeztük a 100 legsikeresebb projektet (minden ilyen projekt összegyűjtött legalább 5 millió dollárt) trendeket keresve az egyes kategóriákban. A kérdés: van-e valamilyen törvényszerűség ezeknek a kampányoknak a sikerességében?
Először is a 100-as listában elképesztő mennyiségű játék projekt található, egészen pontosan 47.
A 3 legsikeresebb kategória – technológia, játék, design – összesen 82%-kát teszik ki a TOP100 listának.
Eközben a művészet, könyvek, képregények, élelmiszer, fotó és színház kategóriák egyáltalán nem is szerepelnek a listában.
A finanszírozás szempontjából vegyes a kép: vannak projektek a 100-as listában, ahol viszonylag kevés backer (kevesebb, mint 1000) választ drága termékeket, míg más esetekben átlagos, vagy akár olcsó termékekből jönnek össze hihetetlen összegek.
Projektek a legnagyobb átlagos támogatási összegekkel
Például a Skycamp tető-sátor esetében összesen 956 backer támogatta a projektet, viszont a termék (még early bird verzió esetében is) több, mint 2 000$-ba került, így sikerült több, mint 2 millió dollárt összegyűjteniük. Ennek teljes ellentétje az „Exploding kittens” játék, ahol több mint 219 000 backer gurította össze a végösszeget.
Ha van időd, itt megnézheted a 100 legsikeresebb projektet név, kategória, cél- és összegyűjtött cégösszeg szerint:
Bár nem így tűnik, valójában viszonylag ritka, hogy a Kickstarteren hatalmas összegeket gyűjtsön össze egy projekt. Az összes sikeres projekt közül (több, mint 433 000!) csak 25-nek sikerült összegyűjtenie több, mint 5 millió $-t és pár esetben még ez sem volt elég, hogy fedezze a gyártási költségeket.
A Coolest Cooler (az eddigi 2. legsikeresebb) projekt összesen 13 300 000 $-t gyűjtött össze 2014-ben. Az elképesztő összeg ellenére az elmúlt 5 évben nem sikerült leszállítaniuk egyetlen darabot sem. „Alkalmanként még mindig kapok emaileket a szállítással kapcsolatban, de már több év telt el és még mindig semmi” írta Valerie Outfin, a „Coolest Cooler” egyik korai backerje. „Hányok tőle.”
Ehhez hasonló a ZANO drone esete (az eddigi 39. legsikeresebb) projekt 2 300 000 fontot gyűjtött össze 12 000 backertől, de végül csak 600 „részlegesen működő” terméket sikerült leszállítaniuk, mielőtt csődbe mentek volna.
Hogyan tudod növelni az esélyeidet?
Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a kisebb célösszegekkel általában nagyobb a siker esélye – és ha több, mint 100 000$-t szeretnél összegyűjteni, akkor a Kickstarter nem biztos, hogy a legmegfelelőbb platform a számodra. Ugyanakkor van pár egyszerű tanács, amit megfogadva növelheted a sikeres kampány esélyét.
- Legyen rövid, lényegre törő leírása a projektednek: a sikeres kampányok esetén átlagosan 465 szóból állnak a projektismertetők.
- Mindig készíts magas minőségű videot a kampányodhoz: a videoval rendelkező kampányok esetén a siker esélye 105%-kal magasabb, mint a videoval nem rendelkező projektek esetén.
- Tarts folyamatosan kapcsolatot a backerjeiddel: azok a kickstarterek, akik legalább 5 naponta update-elik a kampányukat átlagosan 3-szor annyi támogatást kapnak, mint azok, akik ennél kevesebbszer.
És ha sikeres a kampányod, akkor ne legyél bunkó, szállítsd amit ígértél.
Nagyjából ennyi volt a cikk, remélem hasznosnak találtad az infókat. Nekem sokat segített volna, mikor a saját kampányomat tervezgettem �.
Ha a fentiekkel kapcsolatban van hozzászólásod, kérdésed, akkor kérlek írd meg kommentben, vagy írj nekem levelet az info@aquashieldcontrol.com címre, esetleg kérdezz a Facebook oldalon.
Nagyon érdekel minden, ami a közösségi finanszírozás témájához kapcsolódik, ezért ha futtattál már Kickstarter vagy Indiegogo projektet, esetleg most tervezel ilyet tenni, keress meg és beszéljünk a tapasztalatokról (ha van kedved).
Végül a szokásos disclaimer:
Nem vagyok se orákulum, se ultraporfi megmondóember, úgyhogy simán lehet, hogy valamit rosszul gondolok / írok, ezért kérlek ne tartsd magadban, ha más véleményed van: a kommentekben várom a kérdéseket és hozzászólásokat a témához.
Legközelebb TÉNYLEG az adatbázis építésről, illetve automatizálásról fogok írni (ez volt a terv a mostani bejegyzésre, de ez a cikk túl érdekes volt, hogy kihagyjam).
