Az elmúlt 4 évben végtelen mennyiségű Kickstarteres anyagot olvastam miközben a saját kampányunkat készítettem elő és volt egy pár dolog, ami minden ilyen jellegű írásban szerepelt: csinálj jó videót, építs csapatot, készülj fel a kampányra, építs közönséget! Okés, köszi, de hogy konkrétan hogyan érdemes ennek nekifogni, arról már nem sok értelmes infót találni. Érthető, hogy erre nincs bevált, minden kampányra alkalmazható recept, de én most mégis megpróbálok neked pár kapaszkodót adni.

Viszonylag sokat foglalkozom online marketinggel, ezért ezen a téren volt némi előnyöm. Az adatbázisépítés az én esetemben egy hagyományos email-lista építését jelentette hírlevelek kiküldése céljából. Ha valami hasonlóban töröd a fejed te is, akkor olvass tovább, mert itt lépésről lépésre leírom hogyan érdemes nekifutnod.

Mire lesz szükséged az építkezéshez?

Azt tudtam, hogy hogyan szeretném felépíteni az adatbázist és azt is, hogy ehhez milyen szolgáltatásokra és rendszerekre lesz szükségem. Alapvetően egy hírlevélküldő rendszer kellett, ami könnyen kezelhető, jogilag is rendben van (GDPR fuckyeah), rendelkezik valamilyen support-tal, könnyen integrálható 3rd party rendszerekbe, időzíthető és nem kerül egy zsilliárd dollárba az üzemeltetése. Ja és legyen a felhőben, mert nem szerettem volna csak emiatt építeni és konfigolni egy saját levelezőszervert.

Ezek az igények alapján gyorsan leszűkítettem a piacot és meglepően kevés játékos maradt. Végül 2 nagyon hasonló rendszer maradt csak a céltáblámon: a Mailchimp és az Aweber. Mindkettő szolgáltatást kipróbáltam és végül a Mailchimp mellett döntöttem, mert bár mindkét rendszerben megvolt minden funkció, amire nekem szükségem volt, a Mailchimp könnyebben kezelhetőnek bizonyult.

Nem kell webdesignernek lenned, hogy elsőre is feltűnjön a különbség: így néz ki a feliratkozó form-készítés a két rendszerben

Aztán hogyér’ van a hírlevélküldő rendszer?

A tapasztalataim szerint a sikeres Kickstarter kampány egyik legfontosabb alapja a tervezés. Ezen belül is kiemelten fontos szerepe van a pénzügyi tervezésnek, ezért mielőtt elkezdtem építeni az adatbázist megpróbáltam nagyon pontosan belőni, mennyibe fog ez nekem kerülni. A megcélzott feliratkozói szám 10 000 fő volt (végül ennél több lett). 

Az első fontos dolog a számolgatásnál, hogy ahogyan az adatbázisod növekszik úgy fogsz egyre többet fizetni majd a Mailchimp használatáért, úgyhogy ezt érdemes belekalkulálnod a költségekbe.

Nálam az adatbázis mérete végül majdnem elérte a 13 000 usert, ami havonta 150$ plusz költséget jelentett. Ez elsőre nem tűnik nagy költségnek, de ha hosszabb előkészítést tervezel (nálam ez 14 hónap lett végül) akkor már jelentősebb összegről beszélhetünk.

A Mailchimp tervezőjével könnyen ki tudod számolni milyen költségekkel érdemes kalkulálnod

Magához az adatbázis építéshez szinte minden eszközt megad a Mailchimp: lehetőséged van dedikált landing oldalakat és feliratkozó formokat létrehozni, amiket aztán integrálhatsz a saját oldaladba, illetve könnyen össze tudod kapcsolni különféle marketing és sales rendszerekkel is, mint például a Sopify, Salesforce vagy WooCommerce.

Az ilyen jellegű adatbázis építésnél az alap működős az, hogy az érdeklődőt a saját oldalunkra tereljük, majd ott próbáljuk rávenni a feliratkozásra. Ennél szerintem sokkal hatékonyabb, ha fordított logikában gyűjtöd a feliratkozókat: ilyenkor az email címért cserébe adsz neki valamit, nem pedig utólag próbálod feliratkoztatni.

Erre a „Facebook lead generation” eszköze az egyik leghatékonyabb módszer jelenleg (már csak a Facebook hiper-szofisztikált célzása miatt is). Ez a feature lehetővé teszi, hogy a Facebook-ra bejelentkezett user egyetlen gombnyomással megadja az adatait. Persze ehhez kell az is, hogy valamit adj a felhasználónak az adataiért cserébe. Mi mindig valamilyen – a témához kapcsolódó – ebook letöltéséhez kapcsoltuk a feliratkozást. Az ilyen típusú kampányok futtatásához „űrlapokat” kell létrehoznod a Facebook-ban aztán ezeket futtatni hirdetésként. Ez a része nem annyira egyértelmű, viszont van róla egy egész értelmes leírás itt.

 Ilyen és ehhez hasonló űrlapokra épülő hirdetéseket futtattunk a kampányt megelőző 8 hónap folyamán

Ha megvagy az űrlappal, akkor már félúton jársz a sikerhez. A Facebook űrlapok alapból csak a Facebook-on belül gyűjtik az érdeklődőket, ami azt jelenti, hogy neked időről időre exportálnod kellene ezeket az email listákat, aztán azokat betölteni a hírlevélküldő rendszeredbe. Ez amellett, hogy roppant időigényes, sok hibának is teret hagy, úgyhogy érdemes ezt a gyenge pontot is minél előbb kiküszöbölni.

A Facebook lehetőséget ad sok 3rd party rendszer integrációjához (a listát itt meg tudod nézni), de a Mailchimp-hez pont nem. Illetve ez nem teljesen igaz, mert létezik ilyen integráció, csak épp nem natív (tehát nem közvetlen lesz a kapcsolat a Facebook és a Mailchimp között), hanem szükséges még egy külső fél, egy specializált szolgáltató bevonása is.

Ez a szolgáltató a Zapier, aki kifejezetten ilyen integrációs megoldások fejlesztésére speciálizálódott. Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a Zapier – mint egy relé – továbbítja majd a feliratkozókat a Mailchimp megfelelő csoportjába. A teljes integrációhoz leírást itt találsz.

 Így tudod összekötni a Mailchimp-et a Facebook űrlapjaival

Onnantól pedig, hogy az adott user bekerült a Mailchimp feliratkozói listádba, már könnyű a dolgod: tudsz különféle hírlevél automatizmusokat építeni, például minden feliratkozódnak tudsz küldeni egy welcome üzenetet, vagy kiküldeni egy ebook-ot az érdeklődőknek. Persze ez sincs ingyen: az integráció havonta 25 dolcsiba kerül, szóval ezt a sort is érdemes hozzáadnod a költségvetésedhez.

A kampányunkat megelőző 14 hónap folyamán sokféle adatbázis építési módszert kipróbáltunk különféle platformokon, de messze ez bizonyult a leghatékonyabbnak és a leggyorsabbnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez a Szent Grál, mert lehet hogy más típusú termékeknél sokkal jobb platform lenne a Instagram vagy a Youtube. Úgyhogy téged is csak arra tudlak biztatni, hogy próbálj ki minél több módszert és használd azt, ami a legjobban bejött!

Remélem tetszett az összefoglaló és találtál benne hasznos dolgokat. Ha szeretnél a fentiekkel kapcsolatban kérdezni, vagy van valamilyen kommented a témához, akkor kérlek írd meg a hozzászólásoknál!